Természetesen vannak párhuzamok a kertek és a társadalmak között, de amikor rákérdezünk, hogy amit mond, az az, hogy a dél los angeles-i szociális problémák csak akkor orvosolhatók alapjaiban, ha a környék talaján munkát végzünk. Ő magát „Gengszterkertésznek” hívja és pólóján a „Plant some shit” (Ültess valami zöldet) felirat virít. „Tudni akarod, hogy miért?” teszi fel a költői kérdést Ron: „A gengszterlét nem arról szól, hogy sarki boltokat rabolsz ki, drogot árulsz vagy ölsz. Az igazi gengszterek kérdéseket tesznek fel.”
FELFEDEZZÜK, HOGY EGY PÓLÓTERVEZŐ HOGYAN HASZNOSÍTJA LOS ANGELES SOUTH-CENTRAL NEGYEDÉBEN A HÁZA ELŐTTI PARKOLÓT ZÖLDSÉGEK TERMESZTÉSÉRE ÉS A KÖRNYÉK MEGMENTÉSÉRE.
Ültessünk valami zöldet
Ron Finley kedden érkezett vissza Svédországból, ahol egy beszédet tartott arról, hogy a káposzta lehet a megváltás kulcsa. Csütörtökön egy standot kellett építenie, amelyben szombaton barackot tud árusítani, ami azt jelentette, hogy nagyon jóban kellett lennie a szomszédjával szerdán ahhoz, hogy kölcsön adja neki a szükséges szerszámokat. Ez egy mozgalmas élet, így pénteken csettinthet, és azt mondhatja: „Hé, haver, kopj le!” egy raszta gördeszkásnak kiabál, aki a háza előtt megállva kezdi el magyarázni, hogy értelmetlen, amit csinál.
Mit is csinál Ron Finley? Gyümölcs és zöldség termesztése – városi kertészkedés a betondzsungelben, Los Angeles South-Central negyedében.
Nem prédikál
Amikor megkérdezik, Ron szívesen meséli el az embereknek, hogy mivel foglalkozik, de eszében sincs prédikálni, ő úgy tartja: „Az embereknek maguknak kell rájönniük.” Mire kell rájönniük? Kezdésnek azt, hogy a gyümölcs és a zöldség egészséges. A Ron háza előtti parkoló az önkormányzat tulajdonában van, mára viszont már banán- és fügefák borítják, de nő ott citrom, paradicsom, mángold és különböző virágok is. Két komposztkupacot épített és egy faágakból készült padot, melyet fonott ágakból készült félkör támaszt meg és kúszónövények borítanak.
A Ron Finley projekt
Miközben a nap kíméletlenül perzseli a szomszédos parkolókat, addig Ron Finley kertje hívogató árnyékot kínál egy kis bogárzümmögés mellett. A hőmérséklet néhány fokkal alacsonyabb is, mint a környező parkolókban. „Nem zöldségeket termesztek”, mondja Ron, miközben barackot szed, „ez pontosan így néz ki. Ami itt valójában nő, az a remény.” Projektjét saját maga után nevezte el: a Ron Finley Project, vagy röviden RFP. Ron mottója éppoly egyszerű, mint amennyire bölcs: „Ha változtatni akarsz valamin, akkor meg kell változtatni a talajt.”
Igazi gengszterek
Húszcentis seb
Egy autó húzódik le. Egy Ashleigh nevű hölgy pattan ki a járműből. Ő intézi Ron sajtómegkereséseit és szervezi a fellépéseit olyan standoknál, ahol a gyerekek láthatják, hogy hogyan is néz ki egy paradicsom. Ashleigh nyakán egy húszcentis seb húzódik. „Ja, az?” Börtön.”, válaszolja könnyeden a kérdésre, majd hozzátesz „de túléltem.” Aztán témát vált: „Azok a dinnyék hátul nagyon szépek, igaz?”. Ron hozzáteszi: „A kertészkedés az elképzelhető legjobb terápia, hiszen önértékelést ad a fiataloknak.”
Menő zöldségek
Ron terve, hogy a zöldségtermesztést gengszterkedésként láttassa, hogy menővé váljon, aztán hosszabb távon pedig nem csak a környék szociális rendje, hanem sokkal több változni tud. „Arról beszélek, hogy munkát adunk az embereknek, a kölyköket behozzuk az utcáról.” Finley meggyőződése, hogy a terület mikroökonómiai körülményei alapjaiban változnának meg, ha az emberek egyszerűen csak egészségesebben ennének, és többféle bolt lenne. „A gyorséttermekben nincs semmi fenntartható”, mondja Ron.
Zöld művészet
Az első szárnycsapások 2010-ben voltak, amikor egy üres parkolót kezdett el beültetni növényekkel. Ez ugyan a város tulajdonában van, de a lakosok feladata tisztán és rendben tartani. Ron tehát elkezdett azon gondolkozni, hogy mi az, amit ő és a szomszédjai szívesen ennének. A kezdetektől fogva Ron tudta, hogy mindent be akar majd ültetni, valamint hogy ez túl nagy feladat számára, ez pedig azt jelenti, hogy be kell vonni a szomszédjait is. Számára a zöldségtermesztés nem csak az egészséges ételről szól, sokkal inkább egy művészeti forma.
725 millió paradicsom palánta helye
Ron szerint az emberek számára nagy elégedettséget tud adni a kétkezi munka, hiszen előbb-utóbb mindannyian visszatérünk a földbe: por a porhoz. Mielőtt ez megtörténik, Ronnak még rengeteg dolga lesz, a háztömböt szemmel tartva. Ezidáig a parkolója az egyetlen, amit beültettek. Los Angeles városa önmagában 77 négyzetkilométer telket birtokol: ez körülbelül tizenötször akkora, mint a New York-i Central Park. Finley helyeselve bólogat: „Ez a terület elég 725 millió paradicsompalántának”.
