A sűrűjében: A világ legjobb piacai

A világ leghíresebb piaca, ahol tengeri finomságokat árulnak, Tokió belvárosának egy egész negyedét felöleli és közel 60 000 embernek ad munkát. Naponta 2500 tonna tenger gyümölcse halad keresztül a Tsukiji halpiacon: egzotikus ínyencségek, ehető tengeri növények és minden elképzelhető hal, melyek mind megvásárolhatók. A piacon folyó történések legnevezetesebb része a napi tonhalvásár, ami egy adott ponton annyira sok turistát vonzott, hogy a nézők számát 120-ra korlátozták, ezért ha jegyet szeretnénk vásárolni, akkor már hajnali 2 órakor itt kell lenni (még a piac is csak kicsit később nyitja meg kapuit). 2018 őszén közel 80 év után a Tsukiji új helyre költözik.

A Borneó dél-keleti részén található Banjarmasin melletti úszó piacra való eljutás is egy külön kaland. Kora reggeli órákban egy egyszerű fabárkába szállunk, elhaladunk a kunyhók és lakosaik mellett, akik a folyóban mossák ruháikat (és a gyerekekét), aztán egy olyan piacra érünk, amely már évszázadok óta működik. A kereskedelem csónakok között történik, a fő árucikk pedig a gyümölcs, zöldség és természetesen a tenger gyümölcsei. Ha viszont a kávé és a palacsinta a szívünk csücske, akkor sem kell csüggednünk: a reggeli ködben reggeliztető csónakokat is találunk.

Körülbelül tizenkét évvel ezelőtt ezt a Berlini igen jól menő, Kreuzberg negyedében fellelhető régi piacot szupermarketté akarták alakítani, de a helyi lakosoknak köszönhetően ezek a tervek már nincsenek az asztalon. Helyette a Markethalle Neun piacon másként vásárolhatunk – középpontban áll a visszakövethetőség, az ökológia és a kézművesség. Ott van például a nyitott pékség, ahol megtekinthetjük a kenyérsütési folyamat minden szakaszát, de találhatunk még művészi henteseket, tésztaműhelyeket, mikrosörfőzdét és tofu atelier-t. Nincs is jobb hely a szakemberek munkájának megfigyelésére vagy éppen a különböző iparosok és zöldségárusok által hozott lassú ételkülönlegességek megkóstolására. Mi több, a légkör meglehetősen nyugodt és szinte mindenbe belekóstolhatunk.

Ha alaposan szeretnénk megismerkedni az összes mexikói étellel, akkor azt csak egyféleképpen lehet: tengerszint felett 2100 méterrel fekszik San Cristóbal de las Casas, egy történelmi jelentőségű gyarmatosító város, mely utcáin a környező dombságok kistermelői árusítják a mexikói konyha minden szükséges elemét. A „szakács” a kulcsszó: a piac egyáltalán nem turistákra van felkészülve, és éppen ettől olyan érdekes. Különböző egzotikus virágok, gyümölcsök és zöldségek követelnek figyelmet maguknak a színes babok, robbanásra kész chilipaprikák és vérző állattetemek mellett. Az erősebb idegzetűek kipróbálhatják az ehető rovarokat zöldcitrommal és sóval tálalva.

Még az 1970-es években érkeztek az első New York környéki termelők Manhattan alsó részére, hogy továbbadjanak portékáikon. Jelenleg 140 termelő és iparos állítja fel standját hetente többször is a metropolisz közepén, hogy friss zöldségekkel, sajttal, kenyérrel, hallal, tojással, kolbásszal és borral, valamint dzsemekkel és más tartós élelmiszerekkel lássák el New York városát. A zöldségpiacon kapható termékek jellemzően fenntartható termesztésből származnak, és ma már a városi kertészprojektekből származó áruk és New York-i méhészek mézei is kaphatók itt. A kínálat annyira jó minőségű, hogy még arra is van esély, hogy egy különc filmcsillaggal vagy egy celebséffel is összefutunk.

December és március között a Michelin csillagos séfek és általánosságban a gourmet-k a kilométerórájukat nézik, hiszen igencsak messzire kell menniük, ha egy ilyen luxuscikkre szeretnének szert tenni: télen kedd reggelenként fekete Quercy szarvasgombák kaphatók Lalbenque-ben. A fajtájából a legintenzívebb aromával rendelkező Quercy szarvasgombát a környéken kutyákkal és sertésekkel kutatják fel. A várost átlengő aroma és az összeesküvéseket idéző hangulata teszi igazán különlegessé ezt a piacot. Mindenfelé szaglászó, kaparászó és suttogó embereket láthatunk. A tárgyalás után pedig gazdát cserél a pénzt – nem is kevés. A szarvasgomba ára 300 és 700 euró között mozog kilónként.