Történet: Gomba – művészet, vagy meg lehet enni?

A gomba a serpenyőbe való, a szarvaspecsenye nyergébe vagy ízletes tésztaételekbe. Tudunk az életmentő penicillinhez fűződő kapcsolatukról, és ismerjük őket a sör- és kenyérkészítéshez használt élesztőgomba formájában is. De olyan tudósok szerint, mint Vera Meyer és Philipp Benz, a gombák a közeljövőben valószínűleg forradalmasítani fogják az életünket. Nemcsak a konyhában, hanem a konyhai falon csempeként vagy a házak alapozásánál téglaként is használják majd őket. A gombát már használják az élelmiszer-, mosószer-, papír-, üzemanyag- és gyógyszergyártásban. Számos hétköznapi tárgy nem létezne, ha nem használták volna a gombák biotechnológiáját. Vera Meyer, a berlini TU professzora, művész és az Alkalmazott és molekuláris mikrobiológia tanszék vezetője szerint "a gomba a módja annak, hogy kőolajalapú gazdaságunkat bioalapúvá alakítsuk át". A gombák se nem állatok, se nem növények, hanem saját birodalmat alkotnak a természetben, amelyet fungi-nak neveznek.

Becslések szerint világszerte mintegy hatmillió különböző faj létezik, amelyek többféle jellemzőt tartalmaznak. A világ legnagyobb élőlényei valójában nem a bálnák az óceánokban vagy az elefántok a szárazföldön, hanem egy gomba az USA-beli Oregonban. A sötétpikkelyes tuskógomba (armillaria ostoyae) néven ismert óriás 9,65 négyzetkilométeres területet foglal el, ami körülbelül 1352 futballpályának felel meg. Életkora a becslések szerint 1900 és 8650 év között lehet.

Eddig csak mintegy 150 000 gombafajt vizsgáltak meg tudományosan, de még ezek is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy világunk egészségesebb, fenntarthatóbb és élhetőbb hely legyen – a gombák ugyanis erőforrásokat takarítanak meg és újrahasznosíthatók. A gombás anyagok helyettesíthetik az olyan építőanyagokat, mint a beton és a gipszkarton, a bőrt mint ruhadarabot és a műanyagból készült csomagolást. Az olasz tervező, Maurizio Montalti és cége, a Mogu még gombából készült padló- és falicsempéket is kifejlesztett. Fenntarthatóságuk bizonyítéka az energiafelhasználásuk: a biotéglák, azaz a biológiai anyagokból készült téglák előállításához 70 és 120 fok közötti hőmérsékletre van szükség. A kőtéglák esetében akár 1400 fokos hőmérsékletre is szükség lehet.

A gombából készült, fehérjében gazdag húspótló termékek divatosak, és nem csak a vegetáriánusok számára. Egyes gombák íze és állaga még a húshoz is nagyon hasonlít. Mostanra azonban beindult a húspótló termékek előállítása a gombák micéliumának felhasználásával. Ennek jó oka van: a bioreaktorból származó gombahús lényegesen hatékonyabb és fenntarthatóbb, mint az állati eredetű. Marhahús esetén tízszer, csrikehús esetén pedig kétszer annyi víz felhasználására van szükség ahhoz, hogy ugyanannyi fehérjét nyerjünk, mint a gombából, A gombahús is nagyon egészséges, ezen kívül sok fehérjét, aminosavat és rostot tartalmaz.

Vera Meyer számára a gomba nem csupán a jövő építőanyaga vagy a jelen húspótlója, hanem művészeti tárgy is, amelyért szenvedélyesen rajong: „Szobrokat építek véletlen leletekből, például konzolos gombákból és korhadt fából, valamint kidobott tárgyakból és olyan, már nem használhatónak tűnő tárgyakból, mint a selejt és az eldobható anyagok. Új, nem tervezett (társ)létet akarok adni a múlandó és eldobott tárgyaknak” - mondja. Művészeti projektjeiben is sok arannyal dolgozik, „hogy a halál arany köntösébe burkolózva egy újfajta figyelmet irányítson ezekre a haszontalannak tűnő, újraszőtt dolgokra”. Művészetére tudományos munkája is hatással van, mondja. Megváltoztatja a perspektíváját, és segít neki új struktúrákat, jellemzőket és lehetőségeket azonosítani. „Egy tárgy vagy szervezet művészi szemlélete váratlan ötleteket adhat a tudósoknak”. Leonardo da Vinci végül is művész, feltaláló, mérnök és anatómus is volt.